Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


II.Frigyes német-római császár még koronázásakor (1215. július 23.) fogadalmatt tett, hogy

fog vezetni egy keresztes hadjáratot a Szentföld felszabadításáért.A  fogadalmát nem tartotta

meg az V.keresztes hadjárat idején, ugyanis az akkori pápa III.Honorius nem engedte, hogy a

császár részt vegyen a hadjáratban. Ennek az oka az volt, hogy az egyház nem akarta, hogy a

Szentföldi latin államok a német-római császár kezébe kerüljön.

(A császár akkori hatalmi politikája fenyegető volt.)

 

 

1223.-ban a Ferentinói zsinaton a pápa jelenlétében Frigyes újra fogadalmat tett egy

keresztes háború indítására. Az egyház félelme kezdett valóra válni, mert a Jeruzsálemi királyi

trón megüresedett, és Frigyesnek fájt a foga a trónra. A császár 1225.-ben Brindisiben

feleségül vette Brienne János leányát Jolántát, ugyanis Brienne János a Jeruzsálemi

Királyság régense címet viselte, így jelentősen megnőtt az esélye annak, hogy Frigyes

hatalomra tegyen szert a Szentföldön is. Ez a remény nem tartott sokáig. Jolánta a szülés

után 6 nappal meghalt.

(A gyereket Konrádnak hívtak: a késöbbi IV.Konrád.) Frigyes elvesztette a jogát a Jeruzsálemi

királyi trónra. 1227.-ben a keresztes sereg útnak indult.

A gyülekezőhelyen, Brindisiben maláriajárvány tört ki, a járvány a császárt is megbetegítette.

A hadjárat újabb elhalasztását már nem lehetett tűrni, a pápa IX.Gergely sem tűrte, és

II.Frigyest kiátkozta.

Ezért a sereg egy része el sem indult. 1228. június 28.-án a had végre elindult.

Ciprusnak tartottak először, majd elértek Akkra városába. Időközben azonban újabb pápai

átok sújtotta Frigyest. A hír hallatára a sereg még egy része visszafordult.

Ilyenkor Jeruzsálemet Kámil szultán birtokolta, s ez idő tájt komoly konfliktusban állt

Damaszkusszal. Ez kapóra jött Frigyesnek, azt tervezte, hogy megtámadja a szultán seregét.

Azonban Kámil szultán kitért a küzdelmek elől.

1229. februárjában II.Frigyes és Kámil békét kötött.

A béke értelmében a keresztények visszakapták Jeruzsálemet, Betlehemet, Názáretet, Mont-

fort és Torun várát, valamint Jaffát.

II.Frigyes 1229.március 17.-én vonult be Jeruzsálembe. A pápa mindent megpróbált, hogy

a császár ne kerüljön Jeruzsálem trónjára. A  Jeruzsálemi Pátriárka  egyházi tilalom

alá vonta a várost, így nem volt egyházi személy aki megkoronázza Frigyest.

Az egyház kisérlete sem jött be, ugyanis Frigyes önmagát koronázta királlyá.

II.Frigyes 1229. május 1.-jén elhagyta a Szentföldet.

Az az érdekes, hogy a VI.keresztes hadjáratnak sikerült elérnie azt, amit az eddigi keresztes

háborúknak még azzal se: harcok nélkül ismét keresztény befolyás legyen a Szentföldön.

A béke nem tartott tartott sokáig a muszlimokkal, ugyanis azok egy idő múlva megszegték, és

megtámadták a keresztényeket...

(Ezért is indultak a következő hadjáratok)

A VI.keresztes hadjárat 1227-1229.-ig tartott.