Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mivel a III.keresztes háború kudarcba fulladt, a keresztények egy új keresztes

hadjárat tervét fontolgatták.

A IV.keresztes hadjáratot az új pápa, a dinamikus III. Ince hirdette meg.

A pápának nem kellett sokat várnia a sereg indulására.

A keresztes hadak célja Egyiptom elfoglalása volt, mivel úgy gondolták, hogy ha győznek

a muszlimoknak nem lesz támogatásuk a Szentföldi csatákban. Elméletük nem volt

alaptalan, mert ebben az időben Egyiptom volt a Szentföld kulcsa.

A keresztesek szállítását a velenceiek vállalták magukra, azzal a feltétellel, hogy a

lovagok által meghódított területek egy része velencei provincia (tartomány) lesz.

Késöbb megváltozott a helyzet, ugyanis különböző ellenszenves politikai harcok

miatt, Enrico Dandolo velencei dózse Konstantinápoly alá küldte a seregeket.

A keresztesek megrohanták és kifosztották Konstantinápolyt 1204. április 13.-án.

Mivel III. Incének nem tetszett hogy a keresztesek keresztényeket támadtak meg, és érezte

hogy a sereg vezetése kicsúszott a kezéből, a lovagokat kiátkozta az egyházból.

Ez nem nagyon izgatta a lovagokat, ők megalapították a Latin Császárságot, és

feloszlatták maguk között a Keletrómai-Császárság tartományait.

Velence is nagyot nyert Konstantinápoly bukásával, hiszen megszabadult egy nagy

vetélytárstól a Földközi-tenger térségében: Bizánctól.

 A IV.keresztes hadjárat 1202-1204.-ig tartott.