Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Előzmények:  Egy híres és tehetséges hadvezér Saladin szultán 1187. október 2.-án

visszafoglalta Jeruzsálemet. Megtette azt amitől oly sok keresztény félt.

A hír nagyon gyorsan elért Európába. A pápa és az egyház ezt nem hagyhatta annyiban, máris

egy újabb hadjárat megszervezésén fáradoztak...

 

VIII.György pápa felszólította Európa három leghatalmasabb keresztény uralkodóját:

I.Barbarossa Frigyes német-római császárt, II.Fülöp Ágost francia királyt, és I.(Oroszlánszívű)

Richárd angol királyt, hogy száljanak harcba Jeruzsálem a háromszor szent város

felszabadításáért. (Ez kényes kérés volt a pápa részéről, ugyanis Fülöp Ágost és Richárd

háborúban voltak egymással, de ennek ellenére elindultak a hadjáratra)

A seregek más és más útvonalon indultak a Szentföldre.

Az angolok és a franciák hajón, míg a németek a szárazföldi utat választották.

1190. június 10.-én a német-római császár, a 70 éves Frigyes átkelés közben

belefulladt a Salet folyóba.

A német sereget a császár fia, Frigyes sváb herceg vezette tovább.

1191. július 12.-én a keresztesek bevették (itt már a francia és az angol

seregek is jelen voltak) Akkrát, ahol Frigyes herceg is meghalt.

A sereg továbbvonult , azonban Jeruzsálem falai elött 20 km-rel megtorpantak.

II.Fülöp Ágost francia király mogorván hazatért seregével.

Így már csak Richárd , angol király serege maradt, de ez önmagában gyengének

bizonyult arra, hogy bevegye Jeruzsálemet. A következő egy évben még számos csatát vívott

Saladin szultán és Richárd. Ekkor kapta az "Oroszlánszívű" jelzőt az angol király.

1192. szeptember 2.-án Saladin és Richárd fegyferszünetet kötött.

Richárd október 9.-én indult haza.

Hajótörést szenvedett és a szárazföldön folytatta útját.

Bécs közelében felismerték, és börtönbe vetették. (mert Richárd a Szentföldön megsértette

az osztrák herceget).El kellett ismernie hűbérurának V.Lipótot.

Végül 1194.-ben drága váltságdíj fejében térhetett haza Angliába.

Állítólag sok uralkodó és nemes "licitált" az angol királyra, főleg II.Fülöp Ágost, mert

úgy gondolta, hogy a királyért cserébe kikövetelheti magának elvesztett Angliai birtokait.

Ez  nem sikerült neki.

A harmadik keresztes hadjárat 1189.-1192.-ig tartott