Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Előzmények: Úgy 640 körül a Szeldzsuk-törökök elfoglalták Jeruzsálemet, és komoly

erődítménnyé alakították (legalábbis az volt amikor az első keresztesek megérkeztek

a város falai alá). A Szeldzsuk-törökök jelenléte a Közel-Keleten egyre jobban szúrta a szemét

mint a pápának, mint pedig az európai keresztényeknek, ugyanis a Szentföldre zarándoklók

sem érezhették magukat biztonságban az úton.

A másik ok az volt, hogy a Szeldzsukok megtámadták a Bizánci Birodalmat is, és néhány

területet el is foglaltak tőlük. I. Alexiosz bizánci császár segítséget kért a pápától: segítsenek

az európaiak visszaszerezni az elvesztett területeket. A pápa segített, hiszen már elődje is

aktívan támogatta a Bizánci Birodalmat (Császárságot).

Ezek a tények egyre inkább sürgették egy keresztes háború indítását.

 

II.Orbán pápa 1095. novemberében, a franciaországi Clermontban, egy zsinat keretében

(a zsinat november 18.-28.-ig tartott) felszólított mindenkit: vegyék fel a keresztet, béküljenek

meg egymással, és együtt szabadítsák fel a Szentföldet, és vele Jeruzsálemet a hitetlenek

uralma alól. Cserébe a pápa lelki üdvösséget és bűnbocsánatot ígért mindazoknak akik részt

vesznek a hadjáratban. II.Orbán szavai hatalmas lelkesedést váltottak ki.

Hamarosan már több ezres seregek indultak az úton. Az emberek még a szokásos

szavakat használták, nem azt mondták, hogy keresztes hadjárat-hanem egyszerűen

expedítió vagy zarándokút, és semmiféleképpen sem azt, hogy fegyveres zarándokút.

A pápa még Clermontban kinevezett egy Adhémar nevű püspököt a seregek élére

(a sereg csak egy csapatának volt a vezetője). Ez azért volt fontos, mert így nem csúszik ki

a sereg vezetése az egyház vezetése alól.

Az első seregek inkább a keresztes hadjárat lázában égő parasztok voltak, akik

(legtöbbjük) nem is a lelki üdvösségért, hanem inkább menekültek az európai hűbéri

elnyomástól és a szegényséből, a hitükben és Jeruzsálem vagyonában bíztak.

Ezeket úgy nevezték, hogy "Népek keresztes hadjárata", legismertebb vezetői pedig

Amiens-i Remete Péter és Nincstelen Walter volt. Ezek a seregek elvadultak és kiéhezett

fosztogató sereggé változott, még Magyarországon is szétverték őket, de útjuk során

Anatóliában (Törökország) verték szét őket teljesen a muzulmánok.

Az igazi, jól felfegyverzett lovagok, bárók serege csak 1097.-ben indult útnak, mert

nehezen gyűlt össze a pénz a hadjárat megszervezésére.

Még ebben az évben el is értek a megjelölt gyülekezőhelyet: Konstantinápolyt.

Az első fontosabb katonai esemény Nikaia visszafoglalása volt Bizánc számára.

A várost sikeresen elfoglalták, majd a sereg továbbvonult és döntő vereséget mértek a

törökökre Doryleumnál 1097. julius 1.-én.

Késöbb a sereg kettévált, és útjuk során Balduin keleten elfoglalta Edessát, majd

megalapította saját államát. Így született meg a keresztesek első állama a Szentföldön.

A fősereg délnek tartott, útközben elfoglaltak néhány tengerparti várost.

A keresztes hadak 1099. június 7.-én értek Jeruzsálem falai alá...

Ekkor már 1098.-óta Jeruzsálemet az Egyiptomi Fátimidák uralták.

A keresztesek felkészületlenül érkeztek az ostromra, ezért a környező erdő fáiból

készítettek ostromtornyokat, ostromlétrákat, így elkészültek egy tartós és erős ostrom

indításához. Sietniük kellett a kereszteseknek, mert egy nagy Egyiptomi sereg volt

úton a védők megsegítésére.

Egy idő múlva megtörték a város védelmét, és bejutottak a városba.

A harc a város utcáin folytatódott tovább. A város zsúfolásig volt katonákkal, hatalmas

volt az öldöklés. A keresztesek megállás nélkül öldököltek, nem számított gyerek

vagy asszony-keresztény vagy ellenség-úgy irtották az ellenséget ahogy a helyzet adta.

A harc folytatódott Jeruzsálem utcáin, míg végül a Fátimidák serege Salamon templománál

gyűlt össze. Itt hatalmas volt a vérengzés.

Így írt erről egy krónikás: "A győztesek lovai Salamon előcsarnokában és a templom

belsejében is térdig gázoltak a szaracénok vérében".

A várost 1099. július 15.-én bevették a keresztesek.

1100.-ban megalapították a Szentföldi Latin Királyságot, melynek királya

I.Balduin lett.

A közeledő Egyiptomi sereget a keresztes hadak Askalonnál szétverték.

Az I. keresztes hadjárat 1095.-1099.-ig tartott.

 

 

A keresztes hadjárat vezetői:

-Bouillon Gottfried, Alsó-lotharingiai herceg

-Balduin, flandriai gróf

-Rajmund, toulouse-i gróf

-Bohemund-tarantói gróf

-Tankréd

 

Jeruzsálem kormányzója az ostrom idején:

Iftikár ad-Daula